Legtöbbünknek az övtáskáról a piaci kofák vagy a parkolóőrök jutnak eszünkbe, ahogy a visszajáróért kotorásznak benne. Ezt a képet idén kitörölhetjük a fejünkből.
Az övtáska a nyolcvanas-kilencvenes évek nagy vívmánya volt, akkoriban még a sportos, lezser stílus kiegészítőjeként. Praktikus mivolta miatt sokan akkor sem váltak meg tőle, amikor a divat már rég megfeledkezett létezéséről, és bizonyos okokból száműzte csillogó világából.
Sokáig ez a táskatípus éppolyan botlásnak számított, mint a szandál-zokni kombináció esete, most azonban újra eljött az ideje. A divat száműzöttjei közül talán az övtáska az egyetlen, mely büszkén és méltósággal, nagyobb dicsfénnyel tért vissza, mint amit valaha is élvezhetett.
Korábbi, röpke ideig tartó népszerűségét jócskán felülírja az a lelkesedés, ami most fogadja. A tavaszi kollekciókban rendre felbukkanó, derékra erősíthető vagy hanyagul vállra vetve hordható övtáskafélék már csak nyomokban viselik magukon a kilencvenes évek stíluselemeit.
Akadnak közöttük egészen nőies, szemrevaló darabok is, de néhány nevetséges próbálkozás éppúgy helyet kapott a kínálatban. Persze, hogy mi minősül szépnek, az elsősorban egyéni ízlés dolga, de azért nem árt óvatosan válogatni az ilyenfajta táskák közül, mert, ahogy a képeken is látszik, az olcsó hatást és a stílusos megjelenést olykor egy hajszál választja el egymástól.