Mamafarmer, hasvillantó póló, túlméretezett blézer, puffos ujj és válltömés – csak néhány darab a sok közül, ami a ’80-as évekből maradt ránk, és a mai napig divatos. A retró trendek sorra melegítik fel a múltbéli fazonokat, színkombinációkat és stílusokat. Ám tényleg ugyanazt viseljük, amiért akkoriban megőrültek a nők?
Elég csak átlapozni egy korabeli magazint, és máris szembetűnhet, hogy az akkortájt elterjedt irányzatok jóval erősebbek, mint amiket ma a nyolcvanas évekből átvett divathullámnak gondolunk.
Bár akadnak olyan szabások, amelyek autentikus formában kerültek be a mai kínálatba, a kombinálásukkal, viselésükkel kapcsolatban azonban egészen más irányelveket fektettek le a tervezők. Tehát a retró trendek darabjai többnyire újragondolt, modernizált formában, vagy éppen másként elsütve szivárogtak be a mindennapjainkba.
Zavarba ejtő trendek a ’80-as évekből: így már nem találkozhatunk velük
Innen nézve a nyolcvanas évek divatterítéke komplett giccsparádénak tűnhet, tele harsány, bazári és közönséges elemekkel, de az, aki benne élt abban a korban, arra is emlékezhet, hogy mennyi újdonsággal és változással kecsegtettek az akkori trendek, így szemlélve pedig már a puszta törekvés is megérdemli az elismerést.
Az ötvenes-hatvanas évek konszolidált öltözékeit a hatvanas évek közepe táján megindult divatforradalom törölte el, a hetvenes évekre megerősödött hippi irányzatok színes, lázadó kavalkádját pedig csak a diszkókorszak csillogása tudta felülmúlni. A zenei hangzások változásával a nyolcvanas években egészen új öltözködési trendek bontakoztak ki és söpörtek végig a korábbi palettán. Bár azóta sok minden felelevenítésre került abból a korszakból, finomabb, megújult formában kerültek be a mai divat vérkeringésébe.
Érdekes azonban látni, valójában honnan erednek a neonszínek, a kitömött vállú blézerek, a színblokkos, susogós anyagú széldzsekik, a lábszárig felhúzott sportzoknik, a testre simuló bodyk, a geometrikus mintázatú kötött pulóverek, és még jó darabig sorolhatnánk a felhozatalt.
Fényes testnadrágok, a görkoris diszkók maradványai
A nyolcvanas években nem csak rétegtrend volt a fényes cicanadrág, mint manapság. Időről időre ugyan felbukkannak a latexnadrágok a kifutón, de a mindennapi viseletbe nem ette bele magát mélyen az egykor farmerszoknyával, önmagában és sorttal is kombinált fényes felületű gatya.
A rojtos aljú horgolt felső, a színes testnadrág és a farmerdzseki autentikus kombináció a nyolcvanas évekből, akkoriban egy ilyen viselet az utcán sem volt feltűnő. Gyerekkoromból még vannak olyan emlékeim, milyen menő volt a csillogó, tapadós cicanadrág, még a kilencvenes évek elején is simán megjelentünk benne az iskolában. Minél színesebb és feltűnőbb volt, annál inkább szerettük, hiszen az akkoriban futó énekesek is ilyen darabokban parádéztak.
Az amerikai görkoris diszkókból szabadult el ez a darab, de az aerobikőrület is éltette, manapság azonban nincs akkora nagy kultusza. A leggings ugyan létezik, de nem minden esetben állja meg a helyét nadrágként viselve.
Szőrme- és bőrimádat
Érthető okokból már kevés szó esik arról, hogy a nyolcvanas években bődületesen nagy volt a kereslet a valódi szőrme iránt. Bundákkal, prémszegélyű kabátokkal, szőrmekucsmákkal volt tele a kínálat, és akkoriban még csak kevesen törődtek azzal, hogy ez mekkora áldozattal jár.
A mai etikus, állatbarát és fenntartható divatra való törekvések szerencsére kiszorították a valódi szőrmét a divat peremére, ezzel együtt a műszőrmegyártás is jelentős változásokon esett át. A mai alternatívák zöme cseppet sem kelt művi hatást, ugyanakkor a háttérben sok márka azon munkálkodik, hogy a szintetikus szőrmék előállítása minél kevesebb környezeti kárt okozzon.
Stella McCartney, aki a fenntartható divat egyik úttörő alakja, 2020-as nyári kollekciójával mutatta be a világon elsőként létrehozott bioműszőrmét, ami részben újrahasznosított poliészterből, részben növényi rostokból készült. Ugyanígy a műbőr gyártása is rengeteg innováción ment keresztül a nyolcvanas-kilencvenes évek óta. Mivel a PVC- vagy poliuretán tartalmú bőrutánzó anyagok előállítása nem túl környezetbarát, egyéb megoldások is születtek az évek során, például a vegán változatok, a gombabőr, illetve a kaktuszbőr.
Színes műanyag ékszerek
A harsány színekben pompázó műanyag ékszerek szinte bárki számára elérhetőek voltak, a bazársorokon, trafikokban is lehetett kapni nem túl szépen kidolgozott, rikító árnyalatú karkötőket, nyakláncokat, fülbevalókat.
Főként a fiatalabb korosztály kattant rá ezekre a feltűnő holmikra, amiket meglehetősen bátran halmoztak az öltözék kiegészítéseként. Az sem számított túlzásnak, ha a szett más-más részletében, a hajgumin, az övön vagy a cipőfűzőn visszaköszöntek a karkötők vibráló árnyalatai. A gigantikus, játékos műanyag gyűrűk nemrég ismét felkapottá váltak, ám az eklektikus, fröccsöntött ékszerek népszerűsége nem tartott sokáig.
Mintás kötött holmik
Az áruházak konfekcióosztályán a kötöttáruk is rendre felbukkantak. Bár a mai divat számos fazonkialakítást átvett a nyolcvanas évekből, a színek és minták tekintetében már nem annyira döbbenetes a felhozatal.
A denevérujjú darabok és a nagymamakardigánok most is adottak, ám ma már csak egy rétegirányzat játszadozik az akkori rózsás és geometrikus kötésmintákkal, valamint az ezer színben játszó mozaikmintázatokkal, melyek a selyemingekre is bátran felkerültek a múltban.
Képgalériánkban felidézzük, melyek azok a legfurcsább trendek a nyolcvanas évekből, melyek eredeti formájukban soha nem szöktek vissza a divatba.
Kiemelt képek és cikkfotók: Getty Images.
Képgaléria képei: Getty Images.