Ha valaki fülig szerelmes, akkor nem kell magyarázni, miért bámulja ábrándos tekintettel az ékszerboltok kirakatát, de a jegygyűrűket én akkor is mindig megnézem, ha éppen kicsit sem vagyok szerelmes senkibe. Hogy miért? Mert azt talán éppen nem tudom megmondani, hogy kinek mondanék igent, de azt habozás nélkül, hogy melyik gyűrűre – ez persze azért egy kicsit sarkított gondolat, de szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki fontosnak tartja, mit visel egész életében a gyűrűsujján.
Fördős Bence ékszerei nálam abszolút nyerők, hiszen éppen olyanok, amilyennek szerintem egy jegygyűrűnek lennie kell: különlegesek, mert egy különleges érzést és különleges kapcsolatot jelképeznek, mégsem hivalkodóak, belesimulnak a hétköznapokba, akárcsak az életen át tartó szerelmek – és ugyanezért mindenhez jól is állnak.
Fördős Bence egyébként a fémek hagyományos művelésén kívül előszeretettel használ különleges anyagokat, valamint újszerű technikai és formai megoldásokat darabjain. Vallja, hogy a tárgyak értékét elsősorban a gondolat és terv minősége határozza meg, és csak aztán a hordozóanyagok, melyek használatánál elsőrangú szempont, hogy melyik mire alkalmas, illetve hol érzi jól magát a tárgyon.