A body shaming, vagyis a testszégyenítés jelensége mindenhol jelen van, de az online térben különösen elterjedt. A verbális bántalmazás egyik leggyakoribb módja a Next Top Model Hungary versenyzőit sem kímélte.
Kár lenne tagadni, napjainkban virágzó jelenség a testszégyenítés, ami nem csupán a másik ember alakját, testsúlyát, bőrszínét, kinézetét, életkorát és bármilyen testi adottságát érintő negatív kritikát jelenti, hanem sok esetben kimeríti az agresszív, bántalmazó magatartás fogalmát, hiszen célja a megalázás, becsmérlés, kiközösítés. Szégyenérzetet kelt, lerombolja az önbizalmat, és hosszú távon beláthatatlan következményekkel járhat.
A body shaming mindig is jelen volt az emberi közösségekben – már akkor is, amikor még nem volt rá megfelelő kifejezésformánk –, de amióta napjaink szerves részévé vált az internethasználat, és időnk jelentős nagy részét az online térben töltjük, egyre többen érzik úgy, hogy ha nem szemtől szemben zajlik a kommunikáció, akkor következmények nélkül bánthatnak bárkit.
Kép: Getty Images.
Az utcán valószínűleg senki nem megy oda egy vadidegen emberhez, hogy megjegyezze, elöl deszka, hátul léc, zörögnek a csontjai, és a villamoson, közértben sem esik meg túl gyakran, hogy bárki hangosan szóvá tenné valaki narancsbőrét, elálló fülét, túlsúlyát.
Az elfogadó szemléletet vallók tábora pedig az ismerőseik lelki világába sem tipor bele durván olyan megjegyzésekkel, melyek azok alakjára, méreteire, bőrszínére, megjelenésére vonatkoznak, és nem építő jellegű kritikaként, hanem kifejezetten becsmérlően. Az iskolákban és az online térben azonban mindennapos jelenség a verbális bántalmazás, azon belül a testszégyenítés, aminek hosszú távon káros hatásai lehetnek.
Negatív kritika vagy testszégyenítés?
– Ne sértődj meg, én csak őszinte vagyok és kimondom a véleményem – sokan így mentik fel magukat a bántó magatartás alól, hogy a szabad véleménynyilvánítás vasalt ingjébe öltöztetik az öncélú sértegetést. A negatív kritika és a testszégyenítés között azonban adódik egy nagy különbség. Az előbbinek van valami célja, megfigyelhető benne egyfajta ok-okozati összefüggés, míg az utóbbi ok nélkül bárkire irányulhat, és nem a másik emberről, sokkal inkább a sértegető személy frusztrációjáról szól. A body shaming sohasem konstruktív visszajelzés, egyetlen célja, hogy szégyenérzetet keltsen, és ezáltal rosszul érezze magát a másik fél.
Ha valaki azt mondja: nem áll jól neked ez a szín, sápadtnak tűnik tőle az arcod, akkor negatív kritikát fogalmaz meg ugyan, de olyasmire szeretné felhívni a figyelmedet, ami a javadat szolgálhatja, például, ha nem viselsz többé sápasztó árnyalatot, akkor üdébbnek hat majd az arcod. Ellenben, a testszégyenítés pusztán az önbizalom lerombolásáról szól.
Fotó: Trunkó Bálint.
A body shaming, mint elterjedt jelenség, a pszichológusokat is egyre jobban foglalkoztatja, hiszen hosszú távon beláthatatlan lelki következményekkel járhat. Nem csak elbizonytalanítja azt, akit érint, hanem gyakran mélyre fúródik, és ha egyébként is alacsony szinten van az önbizalom, akár olyan lelki folyamatokat indukálhat, amelyek evési zavarokhoz, testképkrízishez, torz énképhez vezethetnek.
Előfordulhat, hogy a testével kapcsolatban megszégyenített személy többé nem mer úgy öltözködni, ahogyan szeretne, koplalásba kezd, vagy plasztikai beavatkozásnak veti alá magát, holott ez nem feltétlenül az ő belső döntése. Sok nő azért vállalja a mellnagyobbító műtétet, mert megelégelte az afféle megjegyzéseket, hogy túlságosan lapos, deszka, férfias. Ahogyan az sem véletlen, hogy a súlyos aknéval küzdő nők többsége maszkszerű sminkkel fedi el az arcát, és inkább rejtőzködik egy vakolat alatt, semmint kitegye magát a sértegetéseknek.
Az online tér egyik rákfenéje a body shaming
Lehet alacsony, magas, vékony, túlsúlyos vagy izmos, fiatal, esetleg idős az ember, ha közszemlére teszi fotóit az interneten, könnyen céltáblává válhat. A testszégyenítés elől senki sem menekülhet, tipikusan a „ha van rajta kalap, ha nincs” esete.
Sokan bele sem gondolnak, hogy az influenszerek, modellek, színésznők, énekesnők is emberek, akiknek ugyanúgy vannak problémáik, traumáik, érzéseik. Sajnos a többség szerint a közszerepléssel együtt a negatív kritikákat is vállalni kell, és bárki, aki valamilyen formában nyilvánossá teszi a róla készült fotókat, kaphat hideget-meleget.
Fotó: Trunkó Bálint.
Ám sok esetben ezek a kritikák, megjegyzések olyan „hangnemet” ütnek meg, olyan stílusban vannak megfogalmazva, ami mindenki számára egyértelmű, hogy szemtől szemben nem lenne helyénvaló, az online térben azonban könnyebb elrugaszkodni a való élet normáitól. A bántó fél úgy érezheti, csak egy fotó alá ír, ennek nincs súlya, és meg sem fordul a fejében, hogy a képen látható személy éppolyan valóságos, mint ő maga.
Az online testszégyenítés áttör bizonyos kommunikációs korlátokon, ezért mondhatni, még durvább és nyersebb tud lenni, mint a szemtől szemben zajló verbális sértegetés. Kevesebb a gát, ami visszatartaná a saját frusztrációját kivetítő bántalmazó felet, hiszen ha konfrontálódik, egy pillanat alatt kiléphet az online térből.
Fotó: Trunkó Bálint.
A Next Top Model Hungary versenyzői fotózáson elevenítették fel rossz élményeiket
A testszégyenítés nem csak a túlsúlyos embereket érinti, bármennyire is összeforrt a kifejezés a teltebb testalkatúakra irányuló bántó megjegyzésekkel. A vékony alkatú személyek ugyancsak elszenvedői a testükre vonatkozó, szégyenérzetet keltő sértegetéseknek. Olyannyira, hogy külön angol kifejezés is született erre: skinny shaming. Ám valójában teljesen mindegy, milyen testfelépítésű az ember, mindenki kapott már másoktól önbizalom-romboló, becsmérlő szavakat.
Fotó: Trunkó Bálint.
Számos ma már sikeres, ünnepelt modell számolt be arról korábban, hogy gyerekkorában sokat csúfolták a magassága, a vékony alakja, a hosszú lábai miatt. Nem feltétlenül kell közszereplőnek, hírességnek lenni ahhoz, hogy a testszégyenítés vagy bármilyen verbális bántalmazás céltáblája legyen az ember. Erről az iskolába járó kamaszlányok sokat mesélhetnének.
A Next Top Model Hungary versenyzői is felelevenítették, milyen bántó szavakat kaptak életük során, amelyekkel úgymond megbélyegezték őket. Nem csak az online bántalmazás formái kerültek fókuszba a műsor kapcsán, a modellversenyben résztvevők olyan önbizalom-romboló emlékeket idéztek fel, amikor ok nélkül, pusztán rosszindulatból durva, kíméletlen, előítéletes, ócsároló megjegyzéseket kaptak. Sokan gyerekkori, iskolai tapasztalatokról meséltek, a kegyetlen szavak pedig kulcsszerepet játszottak a fotózáson.
Fotó: Trunkó Bálint.
A leendő modellek testére testfestő segítségével kerültek fel az őket legmélyebben érintő szavak, így készültek róluk a figyelemfelhívó képek. A fotósorozat célja nem csupán a feltörő érzelmek megjelenítése volt, hanem az is, hogy ráirányítsa a figyelmet a verbális bántalmazás, azon belül pedig a testszégyenítés rendkívül ártalmas hatásaira.
Kiemelt képek: Trunkó Bálint.
Cikkfotók: Getty Images, Trunkó Bálint.