A múlt héten mutatta be a Gas elérhető árú szőrmekollekcióját. Az elérhető ár itt valódi szőrmére vonatkozik, így aztán utánanéztünk, hogy miből is készül egy szőrmekabát, ami kétségkívül szép, de vajon milyen áron?
Cukiságok lenyúzva
A szőrméért tartott állatok sorsa borzalmas, ha dióhéjban szeretnénk összefoglalni. Már régen nem vadászok szállítják a szükséges mennyiséget, maximum a legritkább fajtákból. Ahogyan a csirkéket is nagy üzemben tenyésztik, a nyulat, a hódokat, a csincsillát is. Az üzemi környezet vadállatoknak eleve borzalmas, főleg, ha csak egy és négy négyzetméter közötti területtel gazdálkodhatnak, és ezt sem udvaron, hanem ketrecekben. Ez persze az átlag, és lehet, hogy úgy jön ki az eredmény, hogy egy ketrecre mondjuk négy nyulat vagy hódot számolunk.
A legtöbb szőrmeüzemben a ketrecek nem a földön vannak, hanem egy méterrel felette, így a kipotyogó ürüléket nem kell eltakarítani – elképzelhető, hogy milyen bűzben élik le az állatok az életüket.
A szőrmefarmok tulajdonosai egy négyzetcentiméternyi darabot sem szeretnének elveszteni, így nem puskával ölik le az állatokat, hanem kíméletesebb módon. Itt a kíméletes szó magára a szőrmére vonatkozik. Áramot vezetnek az állatok végbelébe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát, és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat el nem pusztul.
A rókákat nyakukra húzott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből. Egy pólust az állat végbelébe, egy másikat a szájába dugnak, majd halálos áramütéssel sújtják. A nercbunda akkor nem sérül, ha a nyérceket megfojtják, a csincsilláknak pedig kitekerik a nyakát. Ez a munkát végzők szakértelmétől függően gyakran nem sikerül elsőre. A csincsillákat is meg lehet ölni árammal; ilyenkor a nemi szervükbe vezetik az elektromosságot, ami hosszú, borzalmas haláltusához vezet.
Szerencsére egyre több uniós országban tiltják be a szőrmefarmokat, illetve próbálnak javítani az állatok körülményein, de akkor is érdemes végiggondolni, hogy megéri-e a divat az állatok halálát.
És, aki nem vegetáriánus
Sokszor felhozzák azt az érvet a szőrmeviselés ellen, hogy, de hát húst is eszünk. Nos, nem mindegy, hogy alapvető szükségletet elégít ki valami, vagy csupán a hiúságot. Illetve, hogy az állatokat hogyan tartják, ketreces broiler csirke helyett is lehet venni szabadon tartottat. A szőrmeviselés mellett azonban nem nagyon lehet érvelni, maximum azzal, hogy szép. Az olcsóbbak pedig vajon milyen szőrmefarmokról származhatnak?
És ne csak komplett szőrmebudára gondoljunk az állatvédelem kapcsán, rengeteg nyúlszőrt használnak pamacsonként cipő, kabát, sál és sapka díszítésére, és ezeknek a jellemzően nem túl drága termékeknek a nagy része Kínából származik, ahol az állatvédelmet hírből sem ismerik.
Forrás: Noé Állatotthon.