A divat a pazarló iparágak egyike, ennek problémája pedig nemcsak a gyártási folyamatot érinti, hanem a már elkészült ruhák kezelésében is felmerül. Stella McCartney évek óta küzd a vízszennyezés ellen, és most azt is elárulta, miért szívügye a tudatos mosás.
Nemcsak a túltermeléssel, hanem a pazarló vízhasználattal, illetve a vízszennyezéssel is nagy terhet ró a természetre a divatipar. Szerencsére akadnak olyan divattervezők, akik a fokozott vásárlói igények kielégítésén túl, a környezet megóvásával is foglalkoznak.
Stella McCartney a tudatos mosás híve
Stella McCartney régóta szívén viseli a természetes vizek sorsát, ezért sokat tett azért, hogy a cégét az ökoinnováció segítségével működtesse. Kollekcióiból hiányoznak a bőrök és szőrmék, és csakúgy, mint az Adidas, az elsők között volt, aki a Parley for the Oceans kezdeményezés támogatójaként az óceánokból kihalászott műanyagokat használta fel divatcikkeinek alapanyagaként.
Ám a környezetvédelem nem csak divattervezőként, hanem magánemberként is fontos számára. A The Guardian egy nemrég készített interjújában arról beszélt, hogy miért nem mos túl gyakran, és hogyan egyezteti össze a higiéniára való nagy igényét a környezetvédő tudatos mosással.
A gyakori mosással sok vizet pazarolunk el, ráadásul így több vegyszer kerül be a szennyvizekbe. Stella McCartney nem rajong a vegytisztításért, és azt is alaposan megfontolja, mi az, ami rendszeres tisztítást igényel, és mikor felesleges a mosógép használata.
Úgy véli, hogy a blézereket, pulóvereket és farmereket nem érdemes egy-két viselés után rögtön a mosógépbe dobni. Bár a fehérneműket és zoknikat ő is sűrűbben mossa, a melltartóját nem cserélgeti minden nap, de természetesen ez az adott ruhanemű szennyezettségétől is függ.
Egy ruhadarab, ha nem minden nap hordjuk, nem izzadtunk bele, illetve nem lett pecsétes, egy kis szellőztetéssel, és néhány nap pihentetéssel, mosás nélkül is újra viselhető – vallják azok, akik hangsúlyt fektetnek a tudatos mosásra.
Miért rossz a környezetnek, ha gyakran mosunk?
Először is azért, mert olykor indokolatlan ennyi vízhasználat. Néhány kevésbé szennyezett ruhadarab kedvéért kár beindítani a mosógépet, hiszen pár perc alatt kézzel is átöblíthetőek a csapban. Így áramot, vizet, és persze pénzt spórolhatunk, és a környezetet is óvhatjuk a felesleges vízpazarlás visszaszorításával.
Persze még mindig ott van a mikroplasztika problémája. Nem titok ugyanis, hogy a ruhák zöme műszálakat, műanyagokat tartalmaz. A mosás során kioldódnak az anyagrostok a vízbe, és ez megnöveli a környezetbe bejutó mikroszálak számát.
A mikroműanyag azért veszélyes, mert a szennyvíz tisztítása során sem lehet teljesen megszabadulni tőle, így könnyedén visszajuthat az élővizekbe. Bár a kioldódását nem lehet megakadályozni, a tudatos mosás segíthet a helyzeten, hiszen kevesebb mosással kevesebb mikroszál és vegyszer szennyezi a környezetet, ráadásul a ruhák sem használódnak el olyan hamar, tovább épek maradhatnak.
A kevésbé szennyezett, alig viselt ruhákat elég csak alacsony hőfokon, kevés ideig zötyköltetni a mosógépben, ha pedig valamit csak egy pecsét, vagy a hónalja miatt mosnánk ki, érdemes csak az érintett területet megtisztítani.
A farmernak például, egyébként sem tesz jót a gyakori mosás, viszont nem árt tudni, hogy a vasalás fertőtlenítő hatású, tehát, ha nem büdös az anyag, elég csak átvasalni, átgőzölni. Szeptemberben itthon is elindult egy környezettudatos kezdeményezés, amely a fenntartható divatot helyezi előtérbe.
A kihívás célja, hogy egy évig ne vásároljunk új ruhát, és ez idő alatt a meglévőeket is megpróbálhatjuk másképp kezelni. A tudatos mosás segíthet abban, hogy kevésbé roncsolódjanak az anyagok, és ne menjen tönkre olyan hamar a ruha.
Kiemelt kép: Daniele Venturelli/Getty Images.
Képek: Getty Images.