Savanykás íze ellenére a rebarbara valóságos kincs a konyhában. Erősíti az immunrendszert, javítja az emésztést, és még a bőrnek is jót tesz. Változatosan fogyasztható, sőt, diétás desszert is készíthető belőle!
A rebarbara sokak számára az amerikai piték által ismerős, így gyakran feltételezik róla, hogy valójában gyümölcs. Pedig zöldségről van szó, annak is csupán egyetlen részéről.
A rebarbara levele ugyanis mérgező, viszont a vöröses, zöldes, rózsaszínes levélnyele kiváló csemege: lekvár, kompót, egészséges ivólé, limonádé, vagy akár leves is készíthető belőle. Sokan gyümölcssalátákba, süteményekbe teszik, mert fanyarkás ízvilága nagyszerűen harmonizál az édesebb gyümölcsökével, például az alma, az eper, vagy a cseresznye zamatával.
Mivel valóságos vitaminbomba, és természetes vízhajtó, régen csak gyógynövényként volt ismeretes, a konyhában való felhasználása még nem tekint vissza olyan nagy múltra.
Segíti a fogyást és erősíti az immunrendszert: a rebarbara előnyei
Mivel a levele mérgező, a rebarbarának gyakorlatilag csak a levéltartó szárai kaphatóak. 100 grammnyi növény mindössze 21 kalóriát tartalmaz, ezért fogyókúrás étrendekbe is könnyedén beültethető. Bár savanykás, fanyar íze még édesítés mellett is megmarad, pont ennek köszönheti remek zsírbontó hatását. Alma-, citrom- és oxálsav is található benne, bár ez utóbbi miatt nem szabad túlzásba vinni a rebarbaraszárak fogyasztását, mert az oxálsav csökkentheti a vér kalciumszintjét, illetve nagyobb dózisban hányingert, hányást okozhat.
Április közepétől június közepéig tart a növény szezonja, de májusban a leggyakoribb a boltok polcain. Ezért gyakran eperrel társítják különféle bio italokban és lekvárokban, sőt, eperleves ízesítésére is használják.
A rebarbara C-vitaminban gazdag, amivel elősegíti a zsírbontás és a kollagéntermelés folyamatát, ugyanakkor A-, B1-, B2-, K-vitamin és niacin is bőven fellelhető benne. Értékes növényi anyagokat, polifenolokat, flavonoidokat, cseranyagokat és rostokat is tartalmaz, illetve vassal és szelénnel, káliummal, magnéziummal és kalciummal erősíti a szervezetet.
Antioxidánsainak köszönhetően erősíti az immunrendszert, védi a sejteket a szabad gyökök ártó hatásával szemben, szebbé, feszesebbé teszi a bőrt, és csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Káliumtartalmából adódóan, erős vízhajtó tulajdonsággal rendelkezik, ezáltal segíti a méreganyagok kipucolódását, és fokozza az anyagcsere működését. A levélnyelek főként rostokból állnak, melyek jót tesznek az emésztésnek. Fogyasztásukkal csökkenthető a gázképződés, és a bélfalakon összegyűlt lerakódásokat is kipucolják.
Mire kell figyelni?
A már említett oxálsav miatt a rebarbara csak mértékkel fogyasztható, de van egy másik anyag is, ami miatt óvatosan kell adagolni. Székletlazító hatású antrakinonok találhatóak benne, melyek hasmenést is előidézhetnek, ha túl sok rebarbaraszárat eszel.
Vásárláskor arra kell ügyelni, hogy zsenge szárakat válassz, mert azokban még kevesebb oxálsav található. Rózsaszínűek, zöldesek és pirosas árnyalatúak is lehetnek, viszont minél lédúsabbak, annál frissebbek. A rebarbara könnyen elveszítheti nedvességtartalmát, ezért a tárolását is körültekintően kell megoldani. A hűtő zöldségtároló rekeszében két-három napig is eláll, ám pucolás után le is fagyaszthatod.
Hogyan fogyaszd?
A rebarbaralé – bodzalével is dúsítják – szezonon kívül éppúgy kapható, ami felhasználható limonádék ízesítésére is. Az emésztés javítására különösen alkalmas a rebarbaraszörp, a friss szárakat viszont grillezve, párolva, főzve és sütve is fogyaszthatod. Diétás ételek mellé köretnek úgyszintén ajánlott, remekül passzol grillezett csirkemell, vagy halételek mellé. Az édes-savanykás gyümölcslevesek egyik kedvelt ízesítője, ugyanakkor nyersen is ehető salátákba szeletelve.
Képek: Getty Images.