Nagy szükség van egy ilyen fotósra, aki nem azt veszi észre egy nőn, hogy milyen lehetne, hanem azt látja meg benne, amit esetleg ő maga észre sem vesz a tükörben, mert a társadalmi elvárások torzító üvegén keresztül szemléli önmagát. Képein molett nők szerepelnek, akik már lerázták magukról az önbizalomhiány béklyóját.
Mindegy, hogy karcsú, vagy molett, a környező világ nyomasztó ráhatásai a nők zömét úgy kódolja, hogy külsőleg, belsőleg is folyton másokhoz mérje önmagát.
Bár a divatvilág ma már arra törekszik, hogy megmutassa a szépség sokféleségét a maga tökéletlenségeivel együtt, a közösségi és képmegosztó oldalak még mindig nagy befolyással bírnak arra vonatkozóan, hogy milyen az ideális nő.
Az önjelölt véleményvezérek között gyakran szinte egyforma nőket látunk, ugyanazzal a frizurával, testalkattal, sminkkel és szemöldökkel. Igaz, a telt idomú bloggerek sokat tesznek azért, hogy ne egyfajta bekategorizált kép jelenjen meg a szépségről, mégis a nők többsége úgy érzi, sokkal nehezebb saját maguktól kivívni az elfogadást, mint a környezetükben élőktől.
Vannak, akik utálják a testüket, de mi is az valójában, ami ellenérzéseket kelt bennük, ha tükörbe néznek? Az idomaik, a testrészeik formája, a sziluettjük? Pedig a szépség nem mérhető sem kilókban, sem formákban. Nem lehet valamire azt mondani, hogy azért szép, mert kerek, vagy, mert szögletes. Éppúgy egy ember, egy nő szépségét sem lehet alakzatokkal definiálni.
Egyszerűen valakin ott ragad a tekintetünk, míg máson nem, és egyesek vonzzák az érdeklődésünket, mások pedig egyáltalán nem mozgatják meg a kíváncsiságunkat. Teljesen mindegy, hogy az illető karcsú, vagy sem, valahogy nem így működik ez az egész.
Molett nők mutatják meg, hogy a szépség nem alkatfüggő
Bruna Lacerda divat- és portréfotós pontosan erre szeretne rávilágítani munkásságával. Gyönyörű nőket kap lencsevégre, akik sugárzóak, magabiztosak, bájosak, vagányak, és érzékiek – és lám, mindegyiküknek más az alkata! A Slink magazin számára is készít képeket a fiatal fotográfus, amely kifejezetten a telt idomú hölgyeket szólítja meg.
Képei szavak nélkül is mesélnek az önelfogadásról, a nőiesség megéléséről, de legfőképpen a belső szabadságról. Az, aki már nem mások szemén keresztül látja önmagát, felszabadul, és kinyílik, mint egy virág. Az önmagunkkal szemben támasztott elvárások sokkal fontosabbak, de a folytonos önostorozás cseppet sem célravezető.
Ha arra gondolunk, hogy mindenkinek van egy belső útja, amit végig kell járnia az önelfogadás felé, egész más szemmel látjuk ezeket a fotókat. Amikor egy nő jól érzi magát a bőrében, felszabadult, boldog és erős, akkor mások számára is szembetűnő a szépsége, függetlenül attól, hogy milyen az alakja.
Bruna Lacerda fotói első ránézésre szokványos plus size divatfotóknak tűnnek, a különbség az, hogy nem csak profi modellekkel dolgozik, hanem olyan nőket is szívesen lefényképez, akiknek érdekes és izgalmas a kisugárzásuk.
Úgy mutatja meg ezeket a nőket, hogy nem rejtegeti, nem retusálgatja a tökéletlenségeiket, mégis háttérbe szorulnak és eltörpülnek ezek a hibák, hiszen nincs is jelentőségük.
Kiemelt kép: Getty Images.