A tragikusan korán elhunyt szupermodell érdemeiről ma már csak ritkán lehet hallani, mintha megfeledkezett volna róla a divatszakma. Gia Carangi nagyon hamar futott fel a csúcsra, és pár évvel a halála előtt sajnos pont olyan gyorsasággal jutott el a mélypontra.
A szupermodell, mint kifejezés, többnyire a nyolcvanas-kilencvenes évek leghíresebb manökenjei kapcsán szokott felmerülni, akik közül páran még ma is sikeresnek számítanak a divat világában.
Bár a legendás elit csapat Naomi Campbell, Cindy Crawford, Linda Evangelista, Claudia Schiffer, Helena Christensen, Eva Herzigová és Kate Moss megjelenésével alakult meg valamikor a kilencvenes években, a szupermodell elnevezést már jóval korábban, a negyvenes években is használta a divatszakma. Akkoriban még egy-egy nő tűnt fel ebben a szerepben, a modellek zöme szinte névtelen volt az emberek számára.
Gia Carangit 1977-ben karolta fel a Wilhelmina Models modellügynökség, és alig egy év múlva már szupersztárként emlegették.
Gia Carangi karrierje csak 5 évig tartott, de azalatt ő volt a legkeresettebb modell
Az 1960-ban született, félig olasz származású amerikai modell csupán 17 éves volt, amikor egy újsághirdetésben megjelent fotója kapcsán beindult a karrierje. Szó szerint belecsöppent a szakmába, hiszen azelőtt sohasem tervezett modellkarriert, és eszébe sem jutott elindulni ezen az úton. Wilhelmina Cooper látta meg benne azt a pluszt, ami csakhamar sztárrá tette.
Nem csak gyönyörű volt, hanem karakteres, belevaló és vagány, ugyanakkor nagyon érzékeny és sebezhető. Hamarosan szinte minden magazin címlapján az ő hatalmas barna szemeit csodálhatta meg a világ.
A legnevesebb divatfotósok vetekedtek azért, hogy vele dolgozhassanak, és olyan magazinok foglalkoztatták, mint az amerikai, a párizsi, a brit és az olasz Vogue, valamint a fiatal korosztályt megszólító Cosmopolitan.
A Dior, a Versace, az Armani, a Saint Laurent és a Levi’s ruháit nem csak a divatbemutatók és fotózások alkalmával viselte, hiszen a divatszakma kedvenceként mindig elhalmozták ajándékokkal és kedves bókokkal. Gia pedig sodródott az árral, és úgy tündökölt, hogy nem lehetett nem észrevenni. Ha valaki szerződtetni akarta, csak a keresztnevén emlegette, mintha régóta barátok lennének. Ő lett mindenki Giája, akinek, ha elhangzott valahol a neve, mindenki tudta, kiről van szó.
Ám a tökéletes kép hamar foszladozni kezdett. Mint sok sztárt akkoriban, őt is beszippantotta az éjszakai diszkós élet. A Studio 54 törzsvendége lett, és a drogokat sem kerülte el. Féktelen dorbézolásai és egyre fokozódó függősége nemcsak a karrierjét, hanem az egész életét szétzilálta.
Kicsapongó életmódja miatt gyakran megfeledkezett egy-egy fotózásról, vagy, ha meg is jelent, lehetetlen volt vele dolgozni. Megváltozott a viselkedése, és előfordult, hogy már a külsejével sem foglalkozott. Az önpusztítása csakhamar végtelen fájdalomba, majd teljes nemtörődömségbe és közönybe taszította. Fizikailag is kezdett leépülni, és sokan aggódva figyelték ahogy a végzete felé száguld.
Bár többször megpróbált lejönni a szerekről és tiszta lappal újrakezdeni az életét, labilis állapotának nem tett jót, hogy ügynöke és egyben jó barátja, Wilhelmina Cooper rákbetegségben elhunyt, attól kezdve szinte száguldva indult meg a lejtőn.
Végül a divatvilágban, ami olyan gyorsan felemelte őt, szinte mindenki elfordult tőle. Mivel a fiatal modell nem titkolta, hogy a nőkhöz vonzódik, és a drogbotrányai kapcsán is felbolydult a sajtó, sok tervező és fotós tartott attól, hogy kifogást találnak abban, amiért vele dolgoznak.
Így egyre kevesebb felkérést kapott, ráadásul a pénzt, amit a csillogó karrierje során gyűjtött össze, hamar elherdálta. 1982-ben jelent meg utoljára amerikai magazin címlapján, majd bevonult egy elvonókúrára, hogy rendezze az életét.
Sajnos, erre már nem kerülhetett sor, mert 1986-ban az AIDS következtében kialakult kétoldali tüdőgyulladásban elhunyt.
Utólag sokan a divatszakmát, és a hirtelen jött csillogást okolták a fiatal modell tragédiájáért, míg mások, akik közelebbről ismerték, a gyermekkorában keresték a hibát. Gia Carangi már kislánykorában is vágyott a figyelemre, és azt sokszor manipulatív, vagy furcsa viselkedési formákkal vívta ki magának. Vagánynak tűnt, mégis roppant sebezhető volt.
Az életéről megjelent, Kifutó a semmibe című 1998-as filmben Angelina Jolie alakította a híres szupermodellt. Halála után vált felkapott modellé Cindy Crawford, akit eleinte többször is Giához hasonlítottak.
Kiemelt képek: Andrea Blanch/Getty Images.