A ’90-es években a vékonyság kultusza világszerte diétalázat indított el, mivel a divatvilág egyre inkább a szélsőséges szépségideálokat és a karcsúságot helyezte előtérbe.

hirdetés

A korszak ikonikus modelljei és színésznői – például Kate Moss és Naomi Campbell – szinte elérhetetlenül vékony testalkatot képviseltek, amit a divatfotók, reklámkampányok és magazinok folyamatosan népszerűsítettek. Ezek a képek az úgynevezett „nullás méret” – size zero – iránti vágyat keltették fel a fiatalok körében, akik így sokszor veszélyes diétákhoz és étkezési zavarokhoz vezető módszerekhez nyúltak.

A vékonyság kultusza mérgező hatással volt a nők testképére

„Semminek nincs olyan jó íze, mint a vékonyság érzetének”

Kate Moss egy 2009-es Women’s Wear Daily-interjúban nyilatkozta azt, hogy „Nothing tastes as good as skinny feels like” – azaz „Semminek nincs olyan jó íze, mint a vékonyság érzetének”.

Kép: ARNAL/GARCIA/Gamma-Rapho via Getty Images.

 

Ez a mondat rendkívül megosztó volt, sokan úgy vélték, hogy gyakorlatilag az anorexiát promotálta a modell ikonikus idézete. Ám voltak márkák, melyek termékeik reklámozására is felhasználták az elhíresült mondatot.

Évtizedekkel később Kate Moss is azt nyilatkozta, hogy mára már egyáltalán nem ért egyet saját állításával. Állítása szerint boldoggá teszi az, hogy ma már sokkal többféle testalkat reprezentálva van a médiában és a divatvilágban, ő maga is örül a sokszínűségnek.

Calvin Klein és a „heroin chic”

Az egyik legemlékezetesebb példája a diétaláznak Calvin Klein kampánya volt, amely a minimalista esztétikát hangsúlyozva Kate Moss törékeny alakját és „heroin chic” stílusát emelte középpontba.

Kép: George Chinsee/WWD/Penske Media via Getty Images.

 

Kate Moss, aki akkoriban mindössze tizenéves volt, a soványság új, szélsőséges normáját képviselte. Beesett arcával és törékeny testalkatával az egész világ figyelmét felkeltette. Ezt az esztétikát az „elérhetetlen ideál” képében közvetítették, és a média széles körben népszerűsítette.

Olyan márkák, mint a Prada és a Versace is beálltak a trend mögé. Csak vékony modelleket alkalmaztak, akik szinte „eltűntek” a ruhák alatt, így erősítve a nullás méret iránti vágyat a fiatal nőkben.

Evészavarok és szélsőséges diéták

Az akkori trendek nemcsak a divatvilágot, hanem a közönséget, különösen a fiatal lányokat is befolyásolták. A színésznők és modellek mindenkinél „tökéletesebb” és vékonyabb megjelenése olyan mércét állított, amelyet rengeteg nő gyakran csak súlyos diétákkal és veszélyes étkezési szokásokkal tudott megközelíteni.

Kép: Getty Images.

 

Az anorexia és a bulimia – két súlyos étkezési zavar – egyre elterjedtebbé vált ebben az időszakban. Sok fiatal lány egészsége került veszélybe azért, mert a nullás méret eléréséhez radikális megoldásokhoz, például éhezéshez vagy kimerülésig tartó testedzéshez folyamodott. Nem csak azok próbáltak megfelelni a trendnek, akik modellpályára készültek, vagy akiknek modellkarrier volt az álmuk.

A vékonyság ilyen mértékű idealizálása a média által egyfajta nyomást helyezett a nőkre. Meg akartak felelni ezeknek az irreális elvárásoknak, és önértékelésük ezáltal elkezdett csak a testsúlyukon alapulni.

Visszatér az irreális szépségideál?

Ma, a kilencvenes évek divatjának felelevenítésével sokan attól tartanak, hogy visszatérhet az egészségtelen vékonyság kultusza.

Az ötvenen feletti színésznők és modellek, akik a hormonális változások ellenére is sikeresen meg tudták őrizni karcsúságukat, vagy esetlegesen még vékonyabb és tónusosabb az alakjuk, mint fiatalkorukban, pedig akkor sem volt rajtuk egy deka súlyfelesleg sem, azt az illúziót keltik, hogy ez bárki számára sikerülhet, aki egészségesen étkezik és rendszeresen sportol.

Ám ez már csak azért sincs így, mert a genetikailag örökölt alaptestalkatok is igencsak eltérőek, ahogy a hormonális változásokra sem ugyanúgy reagál a szervezetünk, hiszen különbözőek vagyunk. Az anyagcsere-működésben szintén adódnak eltérések, valaki hízékonyabb, valaki könnyebben fogy, éppen ezért durva önértékelési zavarokat indíthat el az, ha bárki az egyre karcsúbb ötvenes színésznőkhöz és modellekhez hasonlítja önmagát.

Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy a hírességek számos lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy fiatalkori csúcsformájukat adják, akár testképzavar is kialakulhat nála, ha folyton elérhetetlen testideálokkal hasonlítja össze önmagát. Manapság azonban egyre gyakrabban hangzik el a médiában, hogy a szépség és a nőiesség nem a testsúlytól vagy a derék vékonyságától függ, és a fogyás ütemét és mértékét célszerű önmagunkhoz mérten kialakítani. Az egészséges énkép alapja, hogy amikor úgy érezzük, hogy változtatnunk kell, ne elérhetetlen ideálokat tűzzünk ki célul, hanem önmagunk legjobb verzióját akarjuk elérni.

Szerencsére ma már sokkal népszerűbb a sokszínűség, önazonosság reprezentálása. Számtalan inspiráló nőt láthatunk nap mint nap a képernyőkön, vörös szőnyegeken, divatkampányokban. Ők erősítik azt az üzenetet – korosztálytól függetlenül –, hogy nem lehet és nem is kell a kilencvenes években felállított irreális szépségideálnak megfelelni. A lényeg az, hogy elfogadjuk önmagunkat és jól érezzük magunkat a bőrünkben, ebben rejlik az igazi szépség és a magabiztosság.

Kiemelt kép: John Aquino/WWD/Penske Media via Getty Images.

A cikk képei: George Chinsee/WWD/Penske Media, ARNAL/GARCIA/Gamma-Rapho/Getty Images.

  • Megosztás:
hirdetés