A xantángumi gyakran kelt riadalmat, ha felbukkan az összetevők között, különösen, hogy az élelmiszeriparban E-számmal jelölik. Ez még nem feltétlenül jelent rosszat, így nem kell rögtön bűnösnek kikiáltani.
Talán te is érezted már úgy, amikor becsülettel végigolvastad egy-egy bőrápoló kence összetételét, hogy jobb lett volna átsiklani az alapanyagok listáján, hiszen úgy megspórolhattad volna azt a pánikot, amit egy-egy ismeretlen összetevő kelt az emberben. Egyes adalékanyagokra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint a rossz arcú bűnözőkre, különösen, ha még a nevük is azt sejteti, hogy ártalmasak.
A xantángumi, ami olykor xanthan gum néven jelenik meg az alapanyagok között, az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparban egyaránt elterjedt sűrítő és stabilizáló anyag. E 415-ös megjelölésével gyakran kelt riadalmat, pedig besorolása alapján az ártalmatlan adalékok egyike. Bio- és babatermékekben is gyakran megtalálható, főleg élelmiszerekben, valamint bőrápolásra és tisztálkodásra alkalmas cikkekben.
Mi valójában a xantángumi?
A xantán egy természetes eredetű zselésítő anyag, amely biokozmetikai termékekben is elfogadott összetevő. Tulajdonképpen ipari környezetben is úgy hozzák létre, ahogy a természetben megjelenik. Különféle cukrok és melasz erjesztése során a Xanthomonas campestris nevezetű baktérium állítja elő a xantángumit, amely a folyékony oldatok besűrítésére, zselésítésére szolgál.
Gyakran előfordul testápolókban, arckrémekben, vizes alapú, vagy gél állagú szérumokban és szemkörnyékápolókban, de samponokban, tusfürdőkben, arctisztító zselékben, valamint narancsbőr elleni készítményekben is felbukkan.
A xantán elsődleges célja, hogy segítségével a vizes oldatok megőrizzék sűrített állagukat, megkönnyítve az adagolásukat és a kenhetőségüket. A szilárd, kevésbé oldható, szemcsés anyagok, így például agyagporok és púderek szétoszlatását is szolgálhatja. Ideális adalékanyag, mert nincsenek ártalmas mellékhatásai, nem okoz irritációt, bár ritka esetekben kiválthat allergiás reakciót.
Egy állagjavító összetevő esetében már azzal is beérnénk, ha egyszerűen semmilyen hatással nem lenne a bőrre, ám a xantángumi bónuszként még a bőr nedvességtartalmának megőrzését is segíti. Ultrafinom bevonatot képez a felszínén, de nem ül meg rajta tolakodóan, inkább selymes bőrérzetet biztosít. Közben erősíti az epidermisz védelmét a külső, káros hatásokkal szemben, ugyanis nem jutnak át rajta az irritáló anyagok. Ráadásul nem bőrtípusfüggő, ami szintén szimpatikussá teszi.
Az én tapasztalatom a xantángumival sűrített bőrápolási termékekkel kapcsolatban – főként hidratáló szérumok adalékanyagaként szoktam találkozni vele -, hogy szinte azonnal bársonyosabbá varázsolják a bőrt, de némelyikükkel van egy kis bibi, már ami a felkenést illeti.
A géles állag ugyan könnyedén felszívódik, viszont nem érdemes erőteljesebben a bőrbe masszírozni, mert a védőbevonat, amit a szérum képez a bőrön, könnyen leválik, és apró hártyadarabokban láthatóvá válik a bőr felszínén.
Ez elkerülhető, ha hagyjuk magától beszívódni és megszáradni, akkor a védőréteg már nem érzékelhető, és a bőr vakarásával sem sérül. Az efféle gélek könnyedek, nem zárják el a pórusokat, és engedik a bőrt szabadon lélegezni. Mivel a xantángumi csak egy komponens az emulziókban, és termékenként más-más formulával találkozik, az általa sűrített szérumok felszívódása eltérő lehet.