Az urea természetes formában, az epidermiszben is megtalálható. Fontos szerepet játszik a bőr megújulásában, illetve nedvességtartalmának megőrzésében. Ha csökken a szintje, a felhám kiszárad, durva tapintásúvá válik, és felületén könnyebben kialakulnak a ráncok. A hidratáló hatása verhetetlen!
Az urea nedvességgel tölti fel a bőrfelszínt, és tartósan javítja vízmegkötő képességét, de ennél jóval összetettebb a feladata. A karbamidként is emlegetett anyag a májban keletkezik, és a fehérje-anyarcsere egyik fontos végterméke.
Ez a hidratálásért felelős vegyület a vizelettel ürül a szervezetből, de az izzadságban is megtalálható. A bőrben a védelmi rendszert erősíti azáltal, hogy megköti, magába szívja, és nem hagyja elpárologni a vizet, vagyis tevékenykedésével megelőzi a korai bőröregedést.
Továbbá az elhalt hámsejtek leválását is elősegíti, így hosszan tartó puhaságot, rugalmasságot garantál a bőr számára. Egészen mindaddig, amíg nem kezd el vészesen apadni a szintje a szervezetben. Az életkor előrehaladásával ez természetes módon is bekövetkezik, de különböző funkciózavarok hatására a bőr ureatertalma jelentősen lecsökkenhet.
Az ekcémára hajlamos bőr karbamidszintje mérhetően kevesebb, ezért a legtöbb ekcéma elleni krém fő összetevője az urea. A kozmetikai készítményekben szintetikusan előállított ureát alkalmaznak, amely egy színtelen, vízben jól oldódó anyag, de csak kis mértékben használva jótékony hatású.
Az ammónia és szén-dioxid keverékéből készült karbamid hatékonyan kezeli a száraz, dehidratált, érzékeny bőrt: csillapítja a viszketést, szabályozza a szarusodási folyamatot, hidratálja, regenerálja a bőrszöveteket, elősegíti az elhalt hámsejtek leválását, valamint javítja az epidermisz vízmegkötő képességét.
Az urea hidratáló hatása verhetetlen!
A száraz bőrt általában olajokkal töltjük fel, és ez rendjén is van, de ezzel a szövetek hidratálása még nincs megoldva, csupán a vízmegtartó képességük javul. Dehidratált, durva tapintású bőr esetén a lipidek pótlására is szükség lehet, hogy ne szökjön el a nedvesség, de éppúgy a hidratálást sem lehet elhanyagolni.
Az epidermisz felszínét borító hidrolipid réteg felel azért, hogy a bőr rugalmas és puha legyen, ám csak ideig-óráig tartja a nedvességet, ráadásul ezt a funkciót a külső káros tényezők meggyengíthetik. Ahhoz, hogy a nedvesség a bőr felső rétegeiben maradjon, lipidekre és ureára egyaránt szükség van.
Az urea felel azért, hogy ne száradjon ki a bőr, és vízmegkötő képességét szélben, hidegben, forróságban, bármilyen körülmények között megőrizze. A bőr ellenállóbb lesz általa, könnyebben megújul, ezáltal kevesebb ránc képződik rajta. Sőt, ez a komponens hatékonyabbá teszi a hidratáló és ránctalanító krémeket, hiszen segíti a hatóanyagok felszívódását.
Ureát tartalmazó krémekkel, testápolókkal eredményesebben kezelhető a dehidratált, száraz bőr, valamint az ekcémás és szeborreás tünetek is mérsékelhetőek. Kis mennyiségben alkalmazva javítja a bőr állapotát, viszont nem szabad túlzásba esni vele, mert nagyobb százalékban akár gyulladásokat is okozhat. Száraz korpa esetén is enyhülést hozhat, sőt, a legdurvább, pikkelyesen hámló bőrt is hatékonyan hidratálja.
Kézkrémek, hajkondicionálók, ekcéma elleni készítmények, sarokpuhító kencék és arckrémek gyakori összetevője az urea, viszont nem összekeverendő a gomba- és baktériumölő tartósítószerekkel, amelyek formaldehidet bocsátanak ki magukból.
Az imidazolidinyl urea és a diazolidinyl urea nem azonos az ureával, nem is hidratálás céljából kerülnek bele egyes kozmetikai készítményekbe. Mindkettő közepes EWG-kockázattal bír, ami azt jelenti, hogy nem éppen a legbiztonságosabbnak ítélt összetevők.
Képek: Getty Images.