Amióta civilizáció létezik, az emberek mindig is törekedtek lakóhelyük és saját testük illatosítására. Az ókori görögök, rómaiak, egyiptomiak és perzsák is előszeretettel használtak illóolajokat, amit először kisajtoltak a növényből, majd felhevítettek. Nagyjából tehát több ezer évre nyúlik vissza az illatesszenciák kinyerésének technikája, amiből végül a parfümkészítés is megszületett.
A parfümkészítés mai formája a 16. századra vezethető vissza, természetesen a francia királyi udvarba. Elsőként Medici Katalin hozta divatba, később XIV. Lajos is előszeretettel fújkálta magát. Franciaország előkelő helyet foglalt el a parfümgyártásban, ugyanis a Grasse-i régió virágmezői messze földön híresek voltak.
Kezdetben nem különültek el a férfi és női illatok, elsőként a 20. században került sor a szétválasztásukra. Ebben nagy szerepe volt Coco Chanel-nek, aki 1912-ben megalkotta a kifejezetten nőknek szánt No5 parfümöt. Az illatok a tömeggyártás beindulását követően már nem kizárólag növényi olajokból készülhetnek, léteznek állati és szintetikus eredetű összetevők is.
Természetesen annál értékesebb és jobb minőségű az illat, minél több természetes növényi illóolajt tartalmaz. Tiszta alapanyagokkal sajnos már csak a minőségi parfümházak dolgoznak, hiszen egy-egy üvegcse parfüm előállításához több milliónyi virágszirmot és bimbót kell begyűjteni.
Így készül a parfüm ma
A parfüm előállításnak első lépése tehát a virág begyűjtése, amiből bizony több ezer kilónyi szükséges. A legnépszerűbb virágok a jázmin, a rózsa, és az illatos mirhafű, míg a fás növények közül a szantálfa, a vanília és a citrusfélék.
Miután a virágokat leszüretelték, az előállítás következő lépése az illóolaj kinyerése. Ennek többféle módja van, a legnépszerűbb az oldóanyagba való áztatás, ami általában benzol vagy petroléter. Akkor sikeres a folyamat, ha az áztatóüst falán viaszos réteg marad vissza, ez tartalmazza az illóolajt. A viaszt ezután etilalkoholba áztatják, amiben az olaj feloldódik és kicsapódik. Ezt követően az alkoholt elpárologtatják és csak a tiszta illóolaj marad meg.
Az oldószeres áztatáson kívül létezik gőzdesztillációval, enfleurage technikával és préseléssel előállított illóolaj is. Ezek közül nagyüzemben leginkább még a gőzdesztilláció alkalmazható.
Miután az illóolajat kinyerték, elkezdődik az illat megalkotása. Ezt a folyamatot parfümőrök –angolul nose– végzik, akik több száz más összetevőt felhasználva kísérletezik ki a tökéletes illatkompozíciót. A kész illathoz ezután alkoholt és vizet adnak, egy jó minőségű parfüm esetében minimum 10-20%-os az illóolaj aránya.
Sajnos, ezzel közel sincsen kész minden, ugyanis a parfümöt még érlelni kell. Ez általában néhány hónapot, de akár évet is jelenthet, attól függően, milyen tökéletesre akarják megalkotni az illatot. Tehát egy szó, mint száz, egy üvegcse parfüm előállítása is óriási munka, amit a legtöbbünk az egyszerű folyadékra nézve nem is gondolna.
Képek: Getty Images.