A hajmosás olyan rutinművelet, ami cseppet sem bonyolult, ezért sokakban fel sem merül a kétely, hogy akár rosszul is végezhető. Pedig akad pár hiba, ami gyakran észrevétlenül bújik meg a töredezett, fénytelen, sprőd tincsek hátterében, hiszen az ember előbb gondol ludasként a vitaminhiányra, vagy a formázás során bekövetkezett hajkárosodásra, mint a tisztítással kapcsolatos rossz beidegződésekre.
Az első, amit a legtöbben figyelembe vesznek a hajmosás előtt, az a sampon összetétele. Ám sokaknak csak az ígéretes, kiemelt hatóanyagokon akad meg a szeme, amelyek a tincsek lágyságával és selymes tapintásával kecsegtetnek. Szuper, ha van benne valamilyen tápláló olaj, ami ragyogást és rugalmasságot ad a hajnak, vagy keratin, amely erősíti a szálakat.
Viszont nem árt az olyan összetevőket is kiszúrni, melyek gyakori hajmosás mellett hosszú távon a fürtök kiszáradását, elvékonyodását, illetve a fejbőr irritációját okozhatják. Ezek általános alapanyagoknak minősülnek a samponok esetében, vagyis nem mindenkinél, és nem azonnal idéznek elő hajkárosodást, mindennapi hajmosás mellett azonban valóban nem túl szerencsések.
Gyakori hajmosás nem megfelelő samponnal
A sűrűn megejtett hajmosás egyébként sem kíméli a szálakat, tehát nem csak a sampon nevezhető ki fő bűnösnek, ha egyre gyakrabban tapasztalsz zsírosodást, korpásodást, esetleg elvékonyodnak és eltöredeznek a szálak.
A túltisztítás nem tesz jót a bőrfelületnek, legyen szó gyakori arcmosásról, fürdőzésről, vagy hajmosásról. A fejbőr éppúgy, mint a test bármelyik felületén a hámréteg, egyfajta láthatatlan védőpajzzsal rendelkezik, amit hidrolipid rétegnek neveznek. Főként vízből és faggyúból áll, és a legfőbb funkciója a bőr vízmegtartó képességének erősítése, valamint a sérülékeny felszín védelme a külső behatásoktól és a baktériumoktól.
A túlzásba vitt mosakodás eredményeképp a hidrolipid réteg meggyengül, ezáltal a fejbőr ellenálló képessége is jelentősen csökken. Érzékenyebbé válik a kemikáliákkal és az irritáló anyagokkal szemben, valamint veszít hidratáltságából és kiszárad. A száraz fejbőrön könnyebben megtapadhatnak a baktériumok, és a hámló bőrlemezkék miatt romlik a bőrszövet keringése, így a hajhagymák tápanyag- és oxigénellátása lelassulhat. A túlingerelt fejbőrön száraz korpa, ekcéma is kialakulhat, és a fokozott hajhullás sem kizárt.
A szakértők szerint, nem muszáj minden mosáskor besamponozni a hajat, ha gyakran szükséges a frissítés, elég csak langyos vízzel átöblíteni a tincseket. Hetente egyszer-kétszer viszont elő lehet kapni a sampont, mert a felületaktív anyagok segítségével könnyebben megszabadulhatsz a hajszálakra tapadt zsírtól, szennyeződésektől, és a hajápolók maradványaitól.
Ma már szinte mindenki tisztában van vele, hogy a szilikon nem igazán a legszerencsésebb összetevő a samponokban, bár lezárja, lesimítja a károsodott kutikulákat, ezáltal rövid távon selymessé teszi a fürtöket, de csak felületileg kezeli a hajat, vagyis nem ápolja. Egy filmréteget képez rajta, aminek jó tulajdonságai is vannak, például könnyen kifésülhetővé, fényesebbé varázsolja, valamint megvastagítja a szálakat. Hosszú távon, állandó használat mellett azonban a szilikon megtapad a haj külső rétegén, lerakódik a fejbőrön is, így a hajhagymák kevésbé tudnak szellőzni, lélegezni, ráadásul a szennyeződéseket is odavonzza a szilikonréteg.
Gyakori hajmosáshoz mindenképp érdemes kíméletes, szulfát- és szilikonmentes sampont választanod. Általában Sodium Lauryl Sulfate, más néven SLS szerepel a samponokban, ami egy kókuszból előállított, felületaktív tisztítószer. Könnyen bőrirritációt okozhat, mert a sűrű használat során megbonthatja a bőr védőrétegét. Valamivel gyengédebb a Sodium Laureth Sulfate, amit SLES megnevezéssel tüntetnek fel az összetevők között, de mindennapos hajmosás mellett szintén irritáló hatása lehet.
Túlságosan meleg víz
Pont úgy, ahogy a meleg levegő, a meleg víz sem tesz jót a hajnak. Bár téli reggeleken jól esik forró víz alatt ázni a kádban, a hajkorona hamar megsínyli a meleg gőz, valamint a magas hőmérsékletű víz együttes hatását, amitől könnyen felborul a faggyútermelés kényes egyensúlya.
Bár a hajmosás egyik célja, hogy megszabaduljunk a felesleges zsírtól, nem jó, ha a forró víz teljesen leoldja a faggyút a szálakról, hiszen ennek következtében csökken a haj nedvességmegtartó képessége, vagyis viszonylag hamar kiszárad, sprőddé válik.
A száraz fejbőr ráadásul faggyútúltermeléssel kompenzál, így nagyon hamar beleragadhatsz a gyakori hajmosás ördögi körébe. A megfelelő zsírbevonat védi a tincseket a sérülésektől, a környezeti ártalmaktól, és fényessé teszi a szálakat, ám az eltüntetésével akár egy alapos hajkefés fésülés is szálkás felületet, illetve seprűs, töredezett hajvégeket eredményezhet.
Helytelen samponozás
Bizony, az sem mindegy, hogyan viszed fel a sampont a hajadra! Banális bakinak tűnhet, de hosszú távon töredezetté teheti a szálakat, ha a tincsek teljes hosszán intenzív samponozást végzel. Elég csak a fejtetőt átdörzsölni a habbal, hiszen ott ül meg a felesleges faggyú zöme, aminek eltávolítására a tisztítószer szolgál. A hajtövek mindig zsírosabbak, mint a hajvégek, ráadásul elvékonyodott fürtök esetén ez a terület lényegesen sérülékenyebb.
Leöblítéskor úgyis eljut annyi sampon a végekhez, hogy maradéktalanul eltávolítsa a szennyeződéseket. Ha az öblítővíz langyos, máris sokat tettél azért, hogy a hajszálak belső szerkezetét védelmező kutikulák ne károsodjanak, de a sampon teljes eltávolítására éppúgy ügyelned kell. Ezek a kis lemezkék cserépszerűen helyezkednek el egymáson, ezáltal megakadályozzák a nedvesség elpárolgását a hajból. Képzeld el, ha a felnyílt kutikulákra még a hajszárító meleg levegőjét is ráküldöd, milyen károkat okozhatsz a sérülékeny szálakban.
Balzsam és hajpakolás, elnagyolt leöblítés
Bár a balzsamot minden hajmosás alkalmával használhatod, ha gyakran kerül elő, mindenképp érdemes alaposabban megnézned az összetevőit. A szilikon ebben az esetben sem túl szerencsés, mert lerakódik a szálakon, idővel pedig elnehezíti őket. Az sem jó, ha a hajtövektől kezdve kened be vele a tincseket, ajánlott csak a hajhossz alsó felére felvinni.
A fejbőrön megülhet a sűrű kence, pláne, ha csak ímmel-ámmal öblíted le. Ezzel elindíthatod a túlzott faggyútermelés láncreakcióját, miközben a hajvégek még mindig szárazak és seprűsek lesznek. A hidratáló és olajos formulákat érdemes célzottan, a szárazabb felületeken alkalmazni. A kiöblítendő hajpakolásokat rövid ideig, nagyjából egy-két percig javasolt fent hagyni, máskülönben megtelepedhetnek a fejbőrön. A tápanyagok felszívódását zuhanysapkával segítheted elő, így gyorsabban, jobb eredményt érhetsz el.
Az öblítésnek nagyon alaposnak kell lennie, hiszen a pakolások általában sűrű masszák, melyek maradványokat hagyhatnak a hajon és a fejbőrön, így a tincsek nem sokáig fogják megőrizni frissességüket. A nem kiöblítendő hajpakolást a nedves hajba kell belemasszírozni. Érdemes nagyon keveset felkenni belőle, vagyis ne úgy használd, mint egy balzsamot, és a fejbőrön semmiképp se üljön meg.
Bár ezek a rossz szokások banális bakiknak tűnnek, nagyon is befolyásolni tudják a haj minőségét, ezért nem árt minél előbb leszámolni velük.
Képek: Getty Images.