A fiktív illat az új irány? – A parfümkészítés jövőjére hívja fel a figyelmet

A fiktív illat a klímaváltozás és a túlfogyasztás potenciális hatásaira mutat rá a parfümkészítés terén, könnyen lehet ugyanis, hogy 2050-re eltűnnek a természetes forrásból származó alapanyagok. Ezt a semmihez sem hasonlítható esszenciát viselve bárki a bőrén érezheti a jövő súlyát.

A folyamatos növénypusztulás, a biológiai sokféleség rohamos csökkenése napjainkban is érzékelhető probléma, ami a szépségápolásra, azon belül a parfümkészítésre éppúgy kihat. Egyre nehezebb előteremteni a természetes forrásból származó alapanyagokat, a globális felmelegedés, az éghajlati változás és a túlfogyasztás együttes következményeként a leggyakrabban felhasznált növények úgymond teljesen kipusztulhatnak és eltűnhetnek a palettáról.

Ez a jövőkép nem is olyan távoli, a Zólyomi Zsolt által készített fiktív illat arra hívja fel a figyelmet, hogy már 2050-re valósággá válhat, hogy bizonyos növényi fajokat más módon kell helyettesíteni. A probléma túlmutat a szépségipar határain, hiszen az életünk minden területén megtapasztalhatjuk negatív hatásait.

A parfümökről talán az egész világon kevesen tudnak annyit, mint Zólyomi Zsolt, Magyarország legismertebb parfümőre és illatszakértője, aki Versailles-ban elvégezte a parfümkészítés világhírű francia mesterkurzusát, az ISIPCA Fragrance Academyt. Azóta személyre szólóan a megrendelő bőrére komponált „haute couture” parfümöket alkot, valamint nemzetközi megbízásokra készít parfümkreációkat.

Most azonban a Douglas csapatával közösen arra hívja fel a figyelmet egy edukatív kampány keretében, hogy mennyire fontos az összefogás, minden apró tett számít, hiszen a szépségápolás terén kialakított tudatossággal, a pazarló szemlélet, a túlfogyasztás elvetésével is sokat tehetünk a környezetünkért.

Mi az a fiktív illat? – Környezetünk változása a parfümkészítés területén is megmutatkozik

Semmivel sem összehasonlítható illat, egyedi összetevők, különleges illatjegyek, amelyek kihangsúlyozzák viselőjük személyiségét – egy új parfüm bevezetése kapcsán ezek a leírások biztosan megjelennek. De az Eau de Parfum 2050 egészen más. Az összetevőknél és illatjegyeknél itt ugyanis fontosabbak azok az alapanyagok, amelyek egyáltalán nem kerültek bele a termékbe: ezek pedig azok a természetes növényi összetevők, melyek a legkedveltebb illatok alapjaként szolgálnak és amik, ha a globális felmelegedés és túlfogyasztás ilyen ütemben folytatódik, 2050-re teljesen eltűnhetnek a Föld növényvilágából.

Nincs benne alapillat, szívillat és fejillat, Zólyomi Zsolt új, jövőbe mutató uniszex parfümkreációjának komponenseiből hiányzik minden természetes növényi összetevő. A különleges kreáció csak limitált számban, ingyenes minta formájában érhető el. A célja az, hogy akik kipróbálják, a saját bőrükön tapasztalják meg a klímaváltozás jövőbeli hatását.

Tény, hogy a parfümözés luxusa nélkül simán leélhetjük az életünket, de a sokszínű növényvilág és az illatuk hiányában egészen sivárnak tűnik a jövő.

A klímaváltozás globális hatása már most érzékelhető

Az éghajlatváltozás miatt rohamos mértékben pusztulnak ki különféle növényfajok, melyeknek természetes élőhelye már nem tudja tovább biztosítani a fennmaradásukhoz szükséges feltételeket. A legkedveltebb parfümmárkák alap illatjegyeiként szolgáló vanília, bors, magnólia, orchidea, rózsafa, cédrus és szantálfa – és még folytathatnánk a hosszú sort – hamarosan talán már nem lesz megtalálható a természetben. A termesztésük pedig csak részben jelenthet megoldást.

– Fontos tudni, hogy egy parfüm összetétele iszonyúan komplex, több száz alkotóelemből is állhat, melyeknek egyre csekélyebb részét lehet földünkön természetes forrásból megszerezni. A parfümökhöz használt alapanyagok termesztése kicsit hasonlít a bortermeléshez. A természet évről évre változik, így a termelők igyekeznek jó előre tervezni, minél pontosabban meghatározni, hogyan tudják biztosítani az adott termékekhez nagy mennyiségben és kiváló minőségben szükséges alapanyagokat. Ha ez a tervezés olyan nehezítő tényezőkkel találkozik, mint az ellátási, környezeti vagy akár társadalmi problémák (pl. háborúk), akkor a parfümkészítők felfedező módba kapcsolnak és nem ritkán akár egy teljes kontinenssel elmozdítják a termelés központját. De egy ilyen földrajzi elmozgatás hosszú távú elköteleződés és nagyon alapos fenntarthatósági célokat szem előtt tartó tudatosságot igényel – meséli Zólyomi Zsolt.

Vagyis, ha egy növény természetes élőhelyén megváltozik a klíma, és az a növény kipusztulásával fenyeget, át lehet helyezni a termesztését más kontinensre, ahol az életben maradásának tényezői, mint például az éghajlat és a termőföld megfelelő számára. A nyersanyagok szállítása azonban újabb problémát vet fel, hiszen fontos, hogy a fenntarthatóság, mint kitűzött cél, megvalósuljon.

– A fenntarthatóság egyébként hihetetlenül fontossá vált az én szakterületemen is, az idén Genfben megrendezésre kerülő World Perfumery Congress témáinak nagy része ezt a problémát járja körbe, tehát elmondható, hogy a parfümgyártás igencsak komolyan foglalkozik a bolygó megóvásával. – teszi hozzá a parfümőr.

Zólyomi Zsolt a növények termesztésével kapcsolatos aggodalmát is kifejezte:

– A hőhullámok, a viharos szél, a szárazság, a fagyok és a túlzott csapadék kiszámíthatatlan előfordulása csökkenti a virágok termését, vagy megakadályozza, hogy teljesen kifejlődjenek. Jó példa erre a Dél-Franciaországban található Grasse régió, amelyet sokan a világ illatfővárosának is titulálnak és több vezető parfümmárka – például a Dior, a Louis Vuitton és a Chanel – számít a régió buja kertjeire. Az egyre sűrűsödő éghajlati anomáliák, legyen szó a növekvő hőhullámokról, a talajt gyengítő aszályokról vagy az árvízveszélyt növelő özönvízszerű esőzésekről, nehéz helyzetbe hozzák a régió virágtermesztőit. Az elmúlt években Grasse elveszítette hazai termesztésű jázmintermésének több mint felét.

A szakember megerősítette, hogy manapság a legtöbb parfüm már számos mesterséges illatanyagot is tartalmaz.

– Ez egyrészt gazdasági megfontolás, másrészt hatékonysági okokat is figyelembe vesz: a szintetikus illatanyagok előállítása fenntarthatóbb, mint a virágok termesztése, amely sok vizet fogyaszt, vagy az olyan nyersanyagok importja, amelyek szállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár. – magyarázza a parfümőr.

Az illatszakértő szerint fel kell készülnünk arra, hogy a klímaváltozás következtében egyre nehezebb lesz természetes forrásokból származó alapanyagokból dolgozni, és komoly összefogás, a fenntarthatóságot szem előtt tartó létezés szükséges ahhoz, hogy ez a mindennapi luxus, bőrünk illatosítása ne sérüljön.

– Én pozitív vagyok, biológusként hiszek a tudományban és az innovációban, hogy amennyire lehet, megóvjuk a természetes forrásokat, amellett, hogy a legizgalmasabb parfümkreációkat hozzuk létre. – teszi hozzá Zólyomi Zsolt.

Kiemelt kép: Getty Images.

Cikkfotók: Getty Images, Douglas.

• Megosztás: