Hogy bőrünket óvni kell az UV-sugárzás káros hatásaitól, olyan tény, ami sokak számára lerágott csontnak tűnik, de a fényvédő használata még mindig felvet pár kérdést, hiszen a kence hatékonyságát is befolyásolja, hogyan alkalmazzuk.
Sokaknál még mindig csak alkalmanként kerül be a fényvédő a bőrápolási rutinba, használata során pedig néhány apróság elkerüli a figyelmet. A legtöbben a nyári időszakhoz kötik az efféle termékek vásárlását, és csak akkor óvják velük a bőrüket, amikor kifejezetten perzsel a nap.
Pedig borús időben, illetve árnyékban éppúgy fénykárosodást szenvedhet el a bőrszövet, amelynek hatásai nem csak leégés során tapasztalhatóak. A napkárosodás látható tünetei gyakran nem azonnal, hanem hetek, hónapok múlva jelentkeznek, sőt, mivel a bőrsejtekben és a kollagénrostokban, illetve kollagéntermelésben keletkező károk összeadódhatnak, így bizonyos idő elteltével a korai bőröregedés jelei – a rugalmasság, feszesség csökkenése és a ráncok idő előtti kialakulása -, valamint pigmentfoltok utalhatnak a korábban elszenvedett fényártalomra.
Az UV-sugárzásnak fokozottan kitett, nem megfelelően védett bőrterületek könnyen vízhiányossá válnak, a bőr védőrétege és vízmegtartó képessége egyaránt sérülhet. A húzódó, viszkető, kellemetlen bőrérzeten túl ez szintén hozzájárulhat a bőröregedés felgyorsulásához.
Hogyan nyújthat védelmet a fényvédő használata? – 5 tévhit, ami hamis biztonságérzetet ad
Először is fontos belátni, hogy a fényvédők nem csak napozáskor és strandoláskor nyújtanak védelmet, és nem kizárólag a nyári szezonban kell alkalmazni őket. Az év bármely szakaszában érheti UV-sugárzás a bőrünket, így a ruhával nem takart testterületeket mindig óvni kell. A leggyakoribb tévhiteket gyűjtöttük össze a képgalériában, amelyek akadályozzák a fényvédő hatékonyságát.
Sokan gondolják úgy, hogy a fényvédelem csak az intenzív UV-sugárzás idején fontos, máskor nem muszáj napvédő krémeket használni. Való igaz, hogy az UV-index egy változó érték, hiszen az ultraibolya sugárzás mennyisége és intenzitása évszakonként, naponként és napszakonként is eltérő lehet. Ám még a mérsékelten erős napfény is okozhat komolyabb károkat, elváltozásokat a bőrben, és azt sem árt figyelembe venni, hogy a hámréteg bizonyos kezelések, vagy gyógyszerek hatására különösen fényérzékennyé válhat. Kémiai hámlasztás után, vagy C-vitaminban gazdag szérum, illetve retinol alkalmazása esetén sokkal esendőbb a bőr, érzékenyebben reagál még a gyenge UV-sugárzásra is.
Tehát elsősorban a bőr alapvető típusát, vagyis a téli alapszínét kell figyelembe venni, amikor faktorszám alapján választunk fényvédőt, másodsorban pedig a hámréteg aktuális érzékenységi állapotához kell igazítani a faktorszámot. A fényvédő használata nem csak a leégés elkerülése miatt fontos, ezért érdemes széles spektrumú napvédelemmel ellátni a bőrt, vagyis olyan kencét választani, ami az UVA- és UVB-sugárzás ellen egyaránt óvják a napfénynek kitett testrészeket.
Kép: Getty Images.
Célszerű a nyaralás úti célját is figyelembe venni a fényvédő kiválasztásakor, egy mediterrán vagy trópusi helyen ugyanis sokkal intenzívebb UV-sugárzás érheti a testet, amire fel kell készíteni a bőrt. A vízhiányos, dehidratált hámréteg ugyanis kevésbé ellenálló, ezért fokozottabb védelemre szorul, mert sokkal érzékenyebben reagál a napfényre. Ugyanakkor még a sötétebb alapszínű bőrtípus számára is veszélyes lehet az erősebb UV-sugárzás, ráadásul bizonyos területeken már a reggeli, délelőtti órákban fokozódik az intenzitása, ami késő délutánig magasabb értéket mutathat.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az autó szélvédőjén, ablaküvegen keresztül is átjuthat az UV-sugarak egy része. Bár ma már akadnak UV-védelemmel ellátott üvegek, az UVA-sugárzás a legtöbb ablakfelületen szűrés nélkül átjut, ezért ugyanúgy kárt tehet a bőrben.
A szmog és a vízfelszín egyaránt felerősíti az UV-sugárzást, erre szintén gondolni kell a fényvédelem megválasztásakor. A fejbőr, az arc és a kézfej a legesendőbb, hiszen ezeket gyakran éri erős, mérsékelt vagy gyenge napfény, melynek hatása az évek során összeadódik. Mivel gyakran mosunk kezet a nap folyamán, a kézfejet újra és újra be kell kenni, az arcra pedig érdemes speciális, a bőrtípusnak megfelelő fényvédő készítményt használni, amely ellenáll az izzadásnak és a levegő magas páratartalmának, így nem folyik le a nap folyamán akkor sem, ha sminket viselsz felette.
A fejbőr a haj sűrűségétől, valamint a frizurától függően ugyanúgy elnyelheti az UV-sugarakat, ezért nem csak a napszúrás, hanem a fénykárosodás ellen éppúgy védelmet nyújthat egy világos színű kalap. Az erős napfénytől az ajkakat is óvni kell, érdemes fényvédővel dúsított ajakápolót választani.
Kiemelt kép és cikkfotó: Getty Images.
Képgaléria képei: getty Images.